Moha szubjektív olvasónaplója a XXI. század elejéről

Én csak olvasgatok...

Én csak olvasgatok...


Ryszard Legutko: A ​demokrácia csúfsága

2018. október 27. - Mohácsi Zoltán

Ryszard Legutko legutóbb magyarul megjelent könyve, A közönséges ember diadala eddig az év olvasmánya számomra. Arról szól, hogy miként függ össze egymással a kommunizmus és a liberalizmus, hogy miért törvényszerű, hogy a komcsik liberálisokká lettek, és hogy a liberális módszerek miért hajaznak…

Tovább

Alexander Dugin: A negyedik politikai eszme

Amikor először olvastam Dugin könyvéről, komolyan lelkes lettem. Hátha jön ebbe a kétségbeejtő kilátástalan politikai gennylevesbe a megváltás, hátha van itt valaki, aki tudja a tutit, akinél ott van a Felülmúlhatatlan Egyedi és Igazi Spanyolviasz! Fény az alagút végén. Az univerzum, a…

Tovább

Roger Scruton: A nemzetek szükségességéről

Az a tény, hogy erről a témáról könyvet kell már írni, pontosabban könyvrészt, önmagában meghökkentő. Manapság, ugye, a kozmopolitizmus, a másság ájult tiszteletének a világában sokak számára érthetetlen a téma. Ha a magyarság, a magyarságtudat előkerül, sokan csak csóválják a fejüket. És…

Tovább

Szalay Károly: A sátánizált Horthy

Horthy Miklós személye vitatéma. Jobb esetben. A rosszabban nem az: ott egyértelmű az elítélése és az utálata. Az elmúlt rendszerben lehetett róla beszélni, ha megfelelő szempontból tette azt az ember. Ez volt a megfelelő szempont: Horthy Miklós a hajó nélküli tengernagy, aki fehér lovon közlekedik,…

Tovább

Garri Kaszparov: Közeleg a tél

Miért kell Putyint és a szabad világ ellenségeit megállítani?

Garri Kaszparov. Gyerekkoromban fogalom volt a neve, sakk-világbajnok volt a szovjeteknél. Amikor erre a könyvre a könyvmegállóban rábukkantam, a címe alapján először azt hittem, hogy valamilyen formában az R. R. Martin-birodalom része. Még a stilizált medvefej is arra hajazott. Aztán ránéztem az…

Tovább

F. William Engdahl: A gondolatgyárak

Miként manipulálja egy láthatatlan hatalom a politikát és a fősodratú médiát

Ez egy nem hiszem el-típusú könyv. Nem hiszem el, hogy a fordító, szerkesztő, felelős kiadó ilyen kimondhatatlanul silány munkát ad ki a kezéből. Mondjuk fordítónak a kiadót tünteti fel az impresszum. Gyanús volt már a címlap és a tartalomjegyzék „tipográfiája” is: egymásra dobált, hajigált elemek,…

Tovább

Friedrich Dürrenmatt: A bukás

Számomra Dürrenmatt a egyik bizonyítéka annak, hogy nem feltétlenül jó pedagógia a fiatalok számára, hogy az a kötelező, amit maguktól is elolvasnak. Hiába olvastam egész életemben, Dürrenmatt valahogy kimaradt, egészen, amíg a Fizikusok kötelező nem lett. Akkor azonnal beszereztem az Európa Kiadó…

Tovább

Rácz András: Magyarország álomtörténete

Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon dühös vagyok ennek a könyvnek a tervezőjére és a kiadójára! Csináltak egy csuda izgalmas, érdekes de formailag tökéletesen OLVASHATATLAN könyvet. Nem a szerző tehet róla, hogy olvashatatlan. A tartalma nem tudom milyen, pedig veszettül kiváncsi voltam rá. Lettem volna rá.…

Tovább

Norman G. Finkelstein: A holokauszt-ipar

Éppen egy Pudingman nevű felhasználóval beszégetek a Facebbok-on. Feltett egy Kertész Imre-idézetet, arról. Ott merült fel bennem Finkelstein jelen könyve, belinkeltem neki, és döbbenten konstatáltam, hogy még nem értékeltem. Annyira nem volt új, amit Finkelstein mondott, írt ebben a könyvben. Csak…

Tovább

Oriana Fallaci: Az utolsó interjú

Harag-trilógia 3.

Oriana Fallaci haragszik az iszlámra. Nem zsigerből, de nagyon mélyen, felháborodva és érvekkel, indokokkal alaposan, súlyosan megtámogatva. Ezért három könyvet is írt arról, hogy az iszlám módszeresen, következetesen birtokba fogja venni Európát. Európát, amelynek egyszerűen nem működnek az…

Tovább
süti beállítások módosítása