Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Bulba Tárász

2018. augusztus 16. - Mohácsi Zoltán

Azt hiszem, az fogott meg olvasás előtt, hogy több helyen olvastam: Gogol prózaeposzt alkotott. Többek között, mint mérvadó vélemény, Szerb Antaltól olvastam ezt.

Tarasz Bulba híres kozák vezér volt. A kozákok nem egy népfajta, hanem egy mindenféle nációból származó, hm, népréteg voltak. Olvastam meglepődve.* S ahol ezt olvastam, megtudtam, hogy a kozákok ritka harcos fajta volt, s akiket emiatt többen felhasználtak a maguk oldalán, s akik végül a kommunista Szovjetunióban vérgőzös népirtásban részesítettek a második világháború után. (Még egy genocídium, amiről szó sem esik sehol és soha.)
Mert ha kozák, akkor Verne könyve és a nagy ellenfele, Ogareff a felejthetetlen tévésorozatban.** Aki, mint kiderült számomra, nem kozák, hanem a kozákok nagy ellenfél nációja, tatár volt. Ennyit az emlékezetről…

Könyvjelzőnyi könyvecske. Tényleg eposz. A hősiességről, a hazaszeretetről, a bajtársiasságról. Tarasz Bulba népével a lengyelek ellen küzd, oldalán a két fiával. ((SPOILER: Akiből az egyik, persze szerelemből fakadón, árulóvá válik, s akit maga Tarasz Bulba végez ki emiatt. A másiknak pedig a kínhalálát kell végignéznie egy várba beosonva.))

Tarasz Bulba hedonista figura, szeret élni, enni, inni, harcolni. Sienkiewicz Zagloba uramja jut róla eszembe, annak humoros oldala nélkül. ((SPOILER: Bár Bulba veszte, menekülésközben elveszti a pipáját, és megáll megkeresni a fűben, nehogy a polyákoké legyen, de nem találja meg időben, és harminc lengyellel már ő sem bír…))

Gogol, aki maga is kozák volt, nagyon plasztikusan, nagyon mély szeretettel, de nagyon őszintén ír a népéről. Nem angyalok a kozákok: ha jön a vörös köd, semmit nem néznek, irtanak harcost, asszonyt, gyereket a háborúban, pusztítanak házat, vetést, jószágot. De, ahogy mondtam, a bajtársiasság, a haza szeretet mindent visz náluk. ((SPOILER: A kisebbik gyermekének ezért kell meghalnia.))

Nagyon kíváncsi lettem a filmre is.***