A Digedag-sorozatról.Ez a könyv meg az a könyv, amit betéve ismertem füzet formában, mielőtt így elolvastam. Ez a vadnyugati Digedag-sztori utolsó része: a pénz eljut a frankó csávó északiakhoz, hogy taccsra vághassák a rabszolga-tartó csúnya bácsi délieket. Szerintem a legjobban kitalált történet volt az általam olvasott Mozaik-történetek közül. Vélem, ha nem ezzel találkoztam volna először, nem lettem volna soha olyan lelkes a Mozaikkal kapcsolatban.
S ez a lelkesedés még akkor sem múlt el, ha maga a történelmi háttér azóta árnyalódott a történelmi ismereteim bővülése miatt. (Vö.: mikor is küzdött a négerek egyenjogúságáért Martin Luther King, és mikor volt az, hogy egy fekete nőt bíróság elé vittek, mert a fehéreknek fenntartott helyre ült a buszon? S mennyivel volt ez az észak-dél háború után? Rabszolgák felszabadítása, emberi jogok? De most nem az a téma.)
Szóval pá, Vadnyugat de nem pá, Digedagék, megyünk keletre!
*
A 37. kötet a Németországban 1974. március, április, május és június
(Magyarországon 1975. február, március, május és június)
folyamán megjelent MOZAIK újságokat tartalmazza:
Eljegyzés San Felipén (az 1975/2. szám megjelenéskori címe: Hadihajó a láthatáron)
Florida mocsaraiban (az 1975/3. szám megjelenéskori eredeti címe: A felrobbantott híd)
Visszavonulás ellenséges területen (az 1975/4. szám megjelenéskori eredeti címe: Menekülés tűzön-vízen át)
A viszontlátás Jennyvel (az 1975/5. szám megjelenéskori eredeti címe: A nagy kaland vége)
*
