(Mivel szervesen összetartoznak, ugyanezt az értékelést helyeztem el a képregény közvetlen folytatásánál, A W konszern-nél is.)

Ismét FSZEK, ismét kutakodás a képregények között, ismét találomra leemelés (és jöttek vele a folytatások is, szerencsére). Semmit nem tudtam róla, csak belelapoztam, és úgy véltem, egy próbát megér. 
Megérte.

Szemben a fanyalgókkal, nekem tetszett a történet. Igaz, alkalmam volt arra, hogy azonnal olvassam a folytatást is. És ez nagyon fontos, mert a két füzet szervesen összetartozik, a második közvetlenül folytatja ezt a történetet, és le is zárja a cselekményláncot.

Egy pörgős, jól kifundált akciókrimit látunk, olvasunk. Jobban megnézve pompás rajzokkal. De igazán! Az alapszitu sem mindennapi: Largo egy milliárdos gyermeke, aki idegenekkel nevelteti fel őt, titokban kiképzi az üzleti életre, és amikor rákos lesz és meghal, Largo válik az egyetlen örökösévé, a világ egyik leggazdagabb emberévé. Ami természetesen sokaknak rettenetesen szúrja a szemét, és Largo rettenetesn útban lesz.

Largo egyébként egy nagyon laza, a kötöttségekre nem sokat adó, jóképú és okos fickó. (Mondjuk az már sok volt, hogy jóképű és okos fckó talál egy jóképű és okos barátot, és menekülés közben a jóképű és okos pilóta viszi a gépüket.) Akinek lehet drukkolni. Mert nem csak okos, hanem mert a lazasága mellett elvei is vannak. Sőt,erkölcse is. Nem szerzetesi, nem bibliai, de igen, olyan is van neki!

Igazából nem tudom eldönteni, hogy a rajzoló vagy az író érdeme, de élnek a figurák, jó ütemben zajlik a cselekmény, nem lesz sok, egyensúlyban vannak a dolgok. S mondom, többször visszalapozgattam, mert nekem tetszenek a rajzok. Vagy jók vagy velem van a baj.

Szóval részemről teljesen oké ez a képregény (páros), nagyon jót szórakoztam az olvasásával.