Tamás Gáspár nevét szerintem nem túl sokan ismerik. Ezt nem csupán azért gondolom, ha ebben van is egy csipetnyi önteltség, mert én sem ismertem, hanem elsősorban azért, mert ahogy utánanéztem, nem nagyon van általánosn ismert műve. Erdélyi szerző volt, Székelyudvarhelyen született, és Kolozsváron halt meg.

Ez a könyvecskéje, hosszú humoreszkje, szatirikus kisregénye, bohózata, krimi paródiája vagy micsodája Magyarországon a Rakéta Regénytár sorozatban jelent meg. Soha nem olvastam a RaRe önmeghatározását, de voltaképpen ha a Szálka hal nélkül-re vagy A lator-ra gondolok, akkor a Bonyodalom a földszinten nincsen egyedül. Mindegyik röhögős és nincs minden társadalomkritika nélkül. Mondjuk a Gyurkovics-darabra ebből a szempontból sokkal jobban hasonlít. Azonos kor, azonos politikai alávetettség.

Nekem úgy tűnik, amikor elindul a történet, a szerző még nem tudja pontosan, mire fogja kiélezni a végére. 1969-ben jelent a mű első kiadása. A coclizmus már jócskán engedett a kezdeti vérözönből, az életféltésen kívül már lehetett mivel foglalkozni. Például a lakáshelyzettel, a fiatalok kilátástalan családalapítási vágyával (és hol volt ez a mai kilátástalansághoz képest?), a nyugat majmolásával és sok apró kis mindenfélével. Szó nincsen szociográfiáról, kérem, mellőzzük a komolyságot! A történet belecsap a lecsóba, aztán meg sem áll estétől hajnalig, gyűlnek a jópofa, muris szereplők. A történetvezetésen érződik, hogy a színház világában járatos ember követte el. Gyakorlatilag egy térben vagyunk, s a történet kezdetétől a végéig lineárisan, megszakítás nélkül telik az idő, csak a szereplők sokasodnak.

Mivel ha akarom, krimit olvasunk, a történetről inkább semmit nem mondok. A szereplők, bár élnek, mégis inkább tipizáltak, de az olvasmány élvezeti értékén ez fikarcnyit sem ront. Ugyan nem egy fajsúlyos olvasmány, de szórakoztató, néhol kacagtató, könnyed, élvezetes, és ha ki is ókumlálható a vége (még nekem is, pedig nem vagyok ebben valami über májer), azért némi poén még így is simán elfért ott is. Egyszóval nem fog a könyvecske világot megváltani, de roppant jó, könnyed, színvonala időtöltés. S ha ezt Rejtőnek, Aszlányinak, Wodehouse-nak és sok más szerzőnek sem a kárára rójuk fel, sőt, miért pont Tamás Gáspár lenne az első?

Magvető, Budapest, 1990, ISBN: 9631415058

4,4/5

(2018)