Moha szubjektív olvasónaplója a XXI. század elejéről

Én csak olvasgatok...

Én csak olvasgatok...

Ray Bradbury: Szép arany almáit a nap

2018. augusztus 19. - Mohácsi Zoltán

Ez a kötet a legegyértelműbb bizonyítéka annak, ha bárkinek egy csepp kétsége lenne, hogy Ray Bradbury író és nem sci-fi író. Elsősorban azért bizonyíték erre ez a kötet, mert a benne felsorakoztatott történet közül maximum hat nevezhető sci-fi novellának. Vagyis a könyvtárakban, a könyvesboltokban…

Tovább

Andor Tamás – Kende Tamás – Szabó B. István: Bacsó filmkönyv

Akkor most úgy kellene értékelnem ezt a könyvet, hogy nem Bacsó Péter filmjeit, rendezői tevékenységét tartom szem előtt, ugye? Nem fog menni. De azért megpróbálom. Ez a Bacsó Péterről írott könyv voltaképpen mutáns. Mutáns mindenféle értelemben. Már a külalakja is az: egy leporellós gyerekkönyvre…

Tovább

Ray Bradbury: Marsbéli krónikák

Ray Bradbury ma már fogalom. A Marsbéli krónikák, Ray Bradbury-től, szintén az. Szerelmem úgy kezdődött Bradbury-vel és a Marsbéli -vel, hogy valamikor a ’80-as évek elején megjelent egy egyenborítós kislemez (tudjátok, bakelit, kb. 20 cm átmérő, egy oldalon egy szám) a Rockhullám sorozatban. Az…

Tovább

Sharan Newman: A Da Vinci-kód a történész szemével

Abban a könnyű-nehéz helyzetben vagyok, hogy egy célból több nagyon hasonló témájú könyvet támadtam meg a könyvtárban. Az egyikről már írtam értékelést*, de mivel azt az értékelést nem teljesen bizonyosan azok olvassák, mint emezt, az egyszerűség és az érthetőség kedvéért annak bevezetőjét most…

Tovább

Michael Haag – Veronica Haag: A Da Vinci-kód világa

El kell mondanom, hogy A Da Vinci-kód megjelenése és megfilmesítése óta tökéletesen hidegen hagyott. Annak ellenére, hogy a film Tom Hanks-es, őt pedig a Forrest Gump óta feltétlenül… A másik filmet, talán Angyalok és démonok , láttam, de nyomtalanul múlt el belőlem. Igazából most ez sem érdekelt…

Tovább

Bán Béla: Emlék(fény)képek

Bán Béla neve Óbudán fogalom. Sőt, még az a kérdés is elhangozhat, hogy: jó, de melyik Bán Béla? Ugyanis kettő van belőlük. Apa és fia. Az idősebbik pedig jobbára nem Bán Béla, hanem Béla bácsi. Azoknak is, akik tegezik őt. Az ifjabbik Bán Béla ifivezetőm volt általános iskolában. Kefírrel, Békeffy…

Tovább

Jules Verne – Dale Mettam: A világ ura (Klasszikusok képregényben)

 Ezzel a Klasszikusok képregényben -sorozattal általában az a bajom, mint például Fazekas Attila rajzaival: többségében nagyon jók a rajzok, pazar a színezés. de általában van valami esetlegesség a mozdulatokban, gesztusokban, arcmimikákban. Nos, ebben a füzetben is ez a helyzet. Viszont szerencsére…

Tovább

Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.

Szabad-e vajon teljesen őszintén írni akkor is, ha nem polkorrekt, meg akkor is, ha egyfajta önkitárulkozás, illetve ez esetben minden bizonnyal öndicsfény törlés?  Nagyon sok benyomásom támadt erről a könyv-párról. Ami eszembe jut, megpróbálom felidézni. Ezek hangsúlyozottan benyomások, tehát nem…

Tovább

John Scalzi: Vörösingesek

Az a helyzet, hogy a könyvet egy hete fejeztem be, de most döbbentem rá, hogy nem írtam róla értékelést. Hát hajrá, gép elő, kávé lefőzve, bár már nincsen korán, de a délutáni kései szundiból feleszmélve jól esik még egy, és akkor uccu neki! Scalzi könyvei olvasmányosak, pergősek, akciódúsak, az…

Tovább

Mike Mignola: Hellboy 3. – A leláncolt koporsó és más mesék

Na jó, egyre jobban bírom ezt a pokolcsávót. Bár a háromból ez volt a legkevésbé tetsző rész. Novellák, képben. Néha nem értettem, mitől megy a villamos.* A grafika a megszokott, sok sötéttel, élénk tónusokkal. A vicc az, hogy nagyon sok véleményem már nincsen erről. Valahogy itt felerősödött bennem…

Tovább
süti beállítások módosítása