Egy ilyen hipotézisnek (mint az intelligens tervezettség; M. Z.) még akkor se lenne semmi keresnivalója  a tudomány területén, ha az összes adat egy intelligens tervezőre utalna, mert nem természettudományos jellegű.

Nature folyóirat, 1999/401. 425.,
Todd Scott: A view from Kansas on that evolution debate

Dr. Jonathan Wells mikrobiológus, a Berkeley Egyetemen doktorált. A seatlle-i Discovery Intézet egyik vezető tagja. Az intelligens tervezettség mozgalom egyik vezető alakja. 

Az intelligens tervezettségről mostanság két könyvet is olvastam. Az egyik  Az intelligens válasz, a másik A tudomány felfedezi Istent címmel bír. Az a helyzet, hogy Wells doktor könyvének egy része voltaképpen nagyon hasonló, mint a Tasi István szerkesztette fenti két könyv. Mivel azokat viszonylag részletesen bemutattam, így az intelligens tervezettség tudományos érveire, a darwinizmus ellen szóló ellenérvei most nem térek ki részletesen, csak említés szinten.

Viszont az elmondom, hogy Wells könyve sokkal összeszedettebb, élvezetesebb, átgondoltabb, fogyaszthatóbb, mint a fent említett másik két könyv. Vagyis a kérdéssel ismerkedőknek sokkal ajánlottabb ez, mint amazok. 

Annak ellenére, hogy miként a Tasi szerkesztette könyvekben az ÉRTEM-ről (Értelmes Tervezettség Munkacsoport), úgy itt is szó esik az ID működéséről, fő központjának a Discovery Institut a helyzetéről, de Wells nagyobb összefüggésekben helyezte az ID egzisztenciális és politikai helyzetének a bemutatását. De úgy fest, van koncepció a megközelítésben. 

Az intelligens tervezettség

Az intelligens tervezettség, hangsúlyozza a könyv, nem azonos a kreacionizmussal. Az utóbbi a Bibliából indul ki, és jobbára a hatnapos teremtésben hisz. Alapvető eszköze a világmagyarázatra a hit Istenben. Jobbára dogmatikus úton. Ezzel szemben az intelligens tervezettség (Intelligent Design vagyis ID) elkötelezettjei nem a Bibliából indulnak ki, nem dogmatikusan közelítik meg a kérdést, nem a Biblia az alapjuk és nem is Isten a válaszuk. Ők azt mondják, hogy a természet megfigyeléséből, a tényekből az adódik, hogy a világ tervezett. Nem azt mondják, hogy Isten tervezte, csak azt, hogy a dolgok rendszere, működése tervezettségről árulkodik. Éppen ezért az ID képviselői nem fogadják el sem a darwinizmust, sem az evolúció tanítását. Sőt, mi több!

Jonathan Wells ezért a könyvének a nagy részét arra szánta, hogy bemutassa az ID mozgalmának legfontosab ellenérveit a darwinizmus és az evolúció ellen. Ennek legfontosabb elemei

• a paleontológia bizonyítékainak a megvizsgálás (erről magyarul is jelent könyv: Cremo–Thompson: Az emberi faj rejtélyes eredete
• nincsen evolúció az anyaméhben (avagy a darwinizmus egyik leghosszabb életű csalása
• a molekuláris biológia bizonyítékai és a bizonyíték hiányai
• a fajtakeletkezés genetikai akadályai
• a DNS szerepe, összetettsége
• tudományos tény-e a darwinizmus és az evolúció vagy csupán elmélet; avagy elmélet-e egyáltalán?
• az egyszerűsíthetetlen összetettség fogalma
• a Föld bolygó tulajdonságai

Ezekről, ahogy mondtam, itt és most nem ejtenék szót, mert már ejtettem másütt. 

Ami számomra most érdekesebb volt, mint a téma voltaképpeni érdemi része.

Az ID és a darwinizmus viszonya.

(Hogy kellően és mélyen elítéltessem magamat, az evolúcióban úgy kábé huszonöt éve nem hiszek, és hogy még mélyebben tapossam magam a sárba, elmondom, hogy az intellektuális züllés eme fertelmes posványába ráadásul egy szokásosan nyakatekert című Őrtorony-kiadvány (Az élet - Hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján?)  mocskos tartalma taszított, amit az Őrtorony tanítását leszámítva komolyan vettem, és a mai napig nem tudtam annyira megvilágosodni, hogy darwinista, evolucionista szempontból okádék érveitől gyökeresen elszakadjak és kategorikus nemet mondjak rá. (Érdekes, nem aprózzák el, az hiszem, itt megtaláltam az egész könyvet.)

Wells foglalkozik azzal, hogy: mi egyáltalán a tudomány? Kénytelen ezt tenni, mert az ID elleni érvek döntő többsége éppen arról szól, hogy a képviselői, hiába is viselnek tudományos címeket, nem tudósók, amit tanítanak, az áltudomány és voltaképpen a vallási nézeteiket csomagolják tudományos köntösbe. Így az ID nem más, mint tudománytalan, vallásos hókuszpókusz. Ez mondjuk azért sem állja meg a helyét, mert például a már említett MIchael A. Cremo Krisna-tudatú hívő. 

Wells több példát is mutat arra, hogy az evolucionisták hogyan próbálják lehetetlenné tenni az ID képviselőinek az érveit, illetve a személyét. Ő természetesen az amerikai állapotokat mutatja be. Több esetet bemutat, amelyekben olyan tanárok, tudósok vesztik el állásukat, katedrájukat, mert mernek arról beszélni, hogy vannak komoly, megválaszolatlan kérdések az evolúció körül. Nem másért. Az általa leírt esetleírásokból az sejlik fel, hogy az evolúció is azon politikailag korrekt témák közé tartozik, amelyekről csak megfelelő alapállásból szabad beszélni. Több olyan eset volt, amikor iskolaszékek (az amerikai iskolairányítási rendszer eszköze, tanárok, szülők munkaközössége) javaslatait tették lehetetlenné, mert azok szerették volna, ha nem pusztán az evolúció egyoldalú bemutatását tették volna kötelező tananyaggá, hanem az evolúció kérdéses pontjait is tananyaggá kívánták volna tenni. Egy esetben például bíróság határozta meg, mi a tudomány, és mit taníthatnak tudományosan az adott állam iskolájában. 

Wells ír arról a visszatérő evolucionista érvről is, hogy a darwinizmus kifejezés csak és kizárólag a kreacionisták és az ID-sok terminológiájában létezik. Wells idézetekkel bizonyítja, hogy ez egyszerűen nem igaz. 

Valamint, hogy a vallás bármilyen árnyalatának a megjelenése csak akkor zavarja az evolucionista köröket, ha a vallás képviselői nem kapitulálnak teljes mértékben az evolucionista nézetek előtt. A Berkeley egyetem ma is élő, Understanig Evolution című honlapját az amerikai kormány felügyelete alá tartozó Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) 2001-ben négyzázötvenezer dollárral támogatta. A honlap tartalmaz egy linket, amely az Országos Tudományos Központ Voices for Evolution című oldalára mutat, ahol több egyház evolúció mellett hitet tevő véleménye is olvasható. John G. West politológus ezt írta az esettel kapcsolatban: 

Az adófizetők joggal kérdezhetik, vajon miért akarja a kormány megmondani nekik, hogyan gondolkodjanak vallási szempontból az evolúcióról és hogyan ne? 

Vagy, ahogy arra Francis G. West jogászprofesszor rámutatott, ez esetben nem történt más, mint hogy az állam, amely nem támogathatna, népszerűsíthetne egy vallást vagy vallásos nézetet sem a többi rovására, ez esetben egyházi, vallásos nézeteket propagált és szponzorált  – pusztán, mert az evolúció tanítása mellett szóltak. 

Más esetekben, ha csak a gyanúja felmerül az evolúció kritikájának az evolucionista körök könyörtelenül, csírájában iparkodnak a kritikus hangokat elnémítani, és sokszor éppen az amerikai alkotmány első kiegészítésére hivatkoznak. 

A valódi tudománynak soha nem kell az elismertségével takaróznia. Ha egy szakmai múlttal nem rendelkezőillető egy jogos kérdést vet fel, nem rázhatjuk le annyival, hogy az orra alá dörgöljük képzetlenségét és tapasztalatlanságát. Ha így teszünk, azzal csak azt is merjük el, hogy tanácstalanok vagyunk, és a hátunk közepére kívánjuk a kérdezőt. [...) Ha pedig egyesek a szakértelmükre hivatkoznak, az olyan, mintha azt mondanák: csak higgyetek nekünk hiszen ti úgyis buták vagytok ehhez. A darwinisták voltaképpen azt sulykolják az embereknek, hogy túl ostobák ahhoz, hogy megértsék, miről is van szó.

Orson Scott Card

Persze, OSC hazabeszél, hiszen hithű mormon... 

Ennek ellenére dr Jonathan Wells nem pesszimista. Felidézi Thomas Kuhn magyarul is többször megjelent A tudományos forradalmak szerkezete című könyvét, amelyben a szerző, több tudós idézeteit (például Max Planck-ét) arra a következtetésre jut, hogy a tudomány megújulásánál általában nem egy új paradigma győzte le a régit, sokkal inkább az idő volt az, amely az új paradigmával megbékítette a következő generációkat. (Newton elmélete a gravitációról a maga korában nem aratott osztatlan sikert, nézetét okkultnak tartották.) Wells abban bízik, hogy intelligens tervezettség elméletével, tudományával is ez fog történni. 

Nem vagyok tudós, nem is gondolom, hogy tudományos szempontból tisztem lenne megítélni Wells könyvének a tartalmát. Amit értek, érteni vélek a világból, az arra predesztinál, hogy hajlok afelé. hogy igaza van. A könyv viszont mindenképpen összeszedett, élvezetes.