Moha szubjektív olvasónaplója a XXI. század elejéről

Én csak olvasgatok...

Én csak olvasgatok...


Miroslav Kapek: Aki mer, az nyer

2019. augusztus 19. - Mohácsi Zoltán

Az úgy volt, hogy szerelmetesfeleségtársamnak bedurrant a dereka, de nem ám akárhogyan, hanem olyan istenigazából, sírósan, meg nem mozdulósan, és emiatt, kétnapi gyógyszerezést követőn, hogy legalább be tudjon ülni az autóba, hogy elvigyem orvoshoz, el kellett mennie röntgenre is a Vörösvári úti…

Tovább

Josef Škvorecký: Borůvka ​felügyelő szomorúsága

 Josef Škvorecký cseh író és publicista volt. Magyarul több könyve is megjelent, nem csupán ez krimije. Viszont krimije csak ez az egy van. Hraballal és Kunderával a háború utáni cseh irodalom legkiemelkedőbb képviselője. Vagyis részemről a bocsánat, hogy nem ismertem eddig a nevét! „Az 1958-ban…

Tovább

Zdeněk Svěrák: Apukám, ez jól sikerült

Ahogy visszagondolok, az ilyen sok-képes, rövid történeteket nem nagyon kedveltem már gyerekkoromban sem. Ahogy visszagondolok, csak néhány kivétel volt: a Sicc-könyvek, Vera Ferra-Mikura Szaniszlói és persze Brúnó kapitány. De tényleg nagyjából ennyi. Legalábbis ennyi felé van nosztalgiám. Zdeněk…

Tovább

Vladimír Páral: Kísértések Á-tól cettig

Vannak sci-fik, amik úgy sci-fik, hogy ha annak akarjuk kezelni őket, akkor emlékeztetni kell rá magunkat, hogy sci-fit olvasunk. Ilyen Vercors pompás regénye az ember szó meghatározásáról (Tropi komédia), vagy Merle disztópiája, a Malevil, de ilyen tulajdonképpen a szintén Merle tolla alól…

Tovább

Ludvík Souček: Az ősi lovagi jel

A vak madarak titka 2.

Az a baj, hogy ez a könyv nem jó. Pedig nagyon akartam, hogy az legyen. Hogy legalább a nyomába érjen a zseniális első résznek, hogy kiegészítse, folytassa azt, kerekítse, továbbvigye a történetet. (Fontos figyelmeztetés: senki el ne higyje a fülszöveg kijelentését, hogy Az ősi lovagi jel önmagában…

Tovább

Bohumil Hrabal: Bambini di Praga 1947

Vannak írók, akiknek a stílusa annyira önmaguk, hogy az ember gyakorlatilag mindent megbocsát nekik, amit abban az adott stílusban követnek el. Az egyik ilyen számomra Hrabal (a másik Vonnegut). A Bambini-t nem kell megbocsátani. :-) Voltaképpen fogalmam sincsen, miről szól a könyv. De annyira…

Tovább

Jiří Menzel - Szabó G. László: Trabanttal ​a Hiltonig

Jirí Menzel Szabó G. Lászlóval beszélget

Jiří Menzel egy roppant szimpatikus figura: úgy zseniális, hogy közben teljesen mindennapi fazon, akivel szívesen beülnél dumálni egyet a kedvenc óbudai sörözőbe (persze, Palikához, a Kis Dréherbe!), anélkül, hogy tartanod kellene attól, hogy egy világhírű palival beszélgetsz, és emiatt egészen…

Tovább
süti beállítások módosítása