A Sztrugackij-tesók írásaival úgy vagyok, mint valamikor késő-kamaszkoromban egy lánnyal. Nem pont úgy, hanem valahogy úgy. Vannak lényegi különbségek. De ami hasonlít, az nagyon hasonlít. Nem volt nagyon szép a lány. Nem volt bombázó sem, bár el volt látva a megfelelő kellékekkel. Nem mondhatom azt…
Érdekes egy viszonyban vagyok ezekkel a Sztrugackij-tesókkal. Voltaképpen nem volt még olyan könyvük, ami lenyűgözött, letaglózott, felszántott, felsózott volna, s amelytől hanyatt vágtam volna magamat, úgy, hogy azt a mindenit! De nem volt még olyan könyvük sem (csak az Egymilliárd évvel…), amit le…