Ha Erich Kästner, akkor ifjúsági könyvek, és elsősorban a Május 35 című idiótizmus önszétröhögése. A verseivel már találkoztam, de nem vágtam magam hanyatt tőlük. Azt, hogy drámát is írt, nem tudtam. Az Alexandra akciós oldalán találkoztam ezzel a kötettel, és elsőre, ismeretlenül is megfogott.…

Na jó, persze, valójában semmi új, de ki az, aki újat vár, amikor a régitől, a beválttól is dől a röhögéstől, és még némi új ismeretre is szert tesz? S különben is: minden Asterix-füzet élmény! S valahogy itt újra sziporkázott a füzet fordítója is. Hurrá! * Sokadik olvasás. Az a jó, hogy bármikor…

Az első Darvasi-olvasásom volt. Nagyjából találomra szedtem le a polcról a könyvtárban. Annak ellenére, hogy vegyes benyomásaim vannak, Darvasival nincsen baj. Nagyon nincs. Hihetetlenül jól ír, plasztikus, tömör, átjön, amit írni akar. Avagy nem. De használ gondolatjelet, kötőjelet, nem…

Vannak írók, akiknek a stílusa annyira önmaguk, hogy az ember gyakorlatilag mindent megbocsát nekik, amit abban az adott stílusban követnek el. Az egyik ilyen számomra Hrabal (a másik Vonnegut). A Bambini-t nem kell megbocsátani. :-) Voltaképpen fogalmam sincsen, miről szól a könyv. De annyira…

Egész végig bosszús voltam a szerzőre. Mert úgy mesél, hogy azonnal oda kell figyelni, úgy mutatja be az alakjait, hogy azok nagyon be vannak mutatva, úgy készíti elő a konfliktusokat, úgy vezeti a konlfiktust is, hogy szó bent akad, aztán egytől egyik, egy határozott baltacsapással úgy vágja el a…

Ez igen! 14 elbeszélésből 7 üt, 3 nagyon jó, 2 elmegy, 1 nem tetszett, 1-et pedig tőlem lopott (A centripetális erő-t: tizenéves koromban írtam egy nagyon hasonlót; abban Grau úr felszáll a Keletinél a metróra, elmegy a Blaháig, aztán amikor kérik vigyázni, mert csukódnak az ajtók, bemondják a…

Pazar a stílus, jól felépített a könyv, le a kalappal a párbeszédek előtt, meghajlás a a történet az elején is nyilvánvaló, de egyre inkább kibomló szerkesztése előtt! Vagyis eszerint ötös lenne… Ami miatt mégsem: a főhős egy patalogikus eset. Lűni kezd, szemmel láthatóan semmi okból, csak mert van…

Kopasz Mahmuttal kisdiákként találkoztam előszőr. Pipi becenevű barátommal az óbudai Fő téren levő gyerekkönyvtárban bukkantunk rá. Végigröhögtük mindketten, aztán rászoktunk, és időről időre újra kivettük, és rendre újraolvastuk. Aztán Kopasz Mahmutot elsodorták az egyre rövidülő, sűrűsödő…

 Egy új Philip K. Dick regény. Ami régi. Nálunk új, az író huszonéves volt, amikor megjelent. Gyakorlatilag benne van minden, ami PKD-et jellemzi. Sci-fi, de nem elrugaszkodott, több univerzum csépeli egymást, űrhajóval száguldozunk (na, jó, egy kicsit), hanem maradunk a Földön (nagyjából), ami egy…

Nagyon jól szórakoztam/szörnyülködtem rajta, és benne volt majdnem minden, ami az orosz írókban jó. A szereplők lélekábrázolásai nem voltak pincemélyek, de mivel a könyv alapvetően szatíra (vagy vérkomoly?; de akkor: ajjaj!), ez nem is hiányzott. Malgin írt egy olyan könyvet, aminek voltaképpen…