Moha szubjektív olvasónaplója a XXI. század elejéről

Én csak olvasgatok...

Én csak olvasgatok...


Carlo Goldoni Vígjátékok

Kéccáötven éves, ugyancsak szerethetőn megírt aktualitások

2024. január 15. - Mohácsi Zoltán

A bejegyzés eredeti címének a megosztását a Facebook gondolatrendőrsége szakadatlanul tiltja.    Ezen a linken azonban elérheted a tiltott tartalmat!

Tovább

William Shakespeare: III. Richárd

Mennyire elhatározás kérdése a gazemberség? S tényleg gazember volt-e III. Richárd?

A bejegyzés eredeti címének a megosztását a Facebook gondolatrendőrsége tiltja. De ezen a linken elérheted a tiltott tartalmat!  

Tovább

P. G. Wodehouse: Anonim Agglegények Klubja

Wodehouse azon mereng fergetegesen, egészséges-e az agglegény-lét?

A bejegyzés eredeti címének a megosztását a Facebook gondolatrendőrsége tiltja. Ezért ezen a linken éred el a tiltott tartalmat.

Tovább

Kocsis István: A királyné aranyból van (Drámák I.)

Mesés, valós metafizika a gyakorlat nélküli gyakorlatban, avagy drámák olvasva

Fú, mennyi mindent mondanék most egyszerre, ha lehetőségem lenne rá, azt a mindenit! Ha tehetném, egyszerre beszélnék az milyen az, amikor egy műfajt másképpen élvezünk, mint amire szánták, azaz milyen a dráma olvasva? Aztán arról, hogy van-e ideológia-, eszmementes irodalom? Egyáltalán, mi az…

Tovább

Karel Čapek: Három ​színmű (R. U. R. • A fehér kór • Az anya)

Čapek semmiképpen sem a kedvenc íróm. Ezt máshol már kifejtettem. Mindig nagy elánnal fogok bele a könyvibe, de olyan ötvenszázalékos hatékonysággal nyűgöznek le, vagy hagynak teljesen hidegen. Mar a legelső találkozásom is ilyen vegyes volt vele. Ami, mintegy természetesen képregény volt, a Zorád…

Tovább

Tabi László: A négy kísértés

Persze, megint a Könyvmegállók, ezúttal a Pethe téren. Ilyesmik máshonnan nem jönnének hozzám. De ez nagyon jönni akart, hiába tettem vissza kétszer. Sőt, mi több, olvastatni is akarta magát, holott ennek azért nem sűrűn engedek, nem hagyom, hogy a könyvek erőszakosak legyenek, inkább a…

Tovább

Duncan MacMillan: Dolgok, amikért érdemes élni

Új sorozatot indítok a blogomon. Mert, ugye, alapvetőn ez egy olvasónaplós blog. Amiről most és eztán ebben a sorozatban írok, az nem szorosan véve olvasmányélmény, csak közvetve.  Ám a két napja, 2020 július 22-én színházban voltunk. Gyulán nyaralunk. Szerelmetesfeleségtársam mint családi…

Tovább

Jevgenyij Svarc: Az ​elvarázsolt testvérek

Többször elmondtam már: a magam részéről szeretem is, meg nem is a meséket. A rövid népmeséket már gyerekkoromban sem szerettem. Mostanság fogalmazódott meg, hogy miért: a sematikusságuk és a szereplők jellemnélkülisége miatt. Ha választanom kellett volna gyerekkoromban a Grimmek és Andersen között,…

Tovább

Jevgenyij Svarc: Drámák

 A tények: Jevgenyij Svarc orosz író, drámaíró. Jevgenyij Svarcról, hiába vagyok már ötven felett, idén olvastam először.  Szeretem a meséket. Ellenben a népmeséket nem, bár azt kellene, illene jobban, de valahogy mégsem. Az a tudás, ami sokak, például szerelmetesfeleségtársam és Boldizsár…

Tovább

Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: A zsidók szégyene

Puzsér személyéről nem akarnék itt semmit sem állítani, mondani, érvelni bármely irányba. Az tény, hogy a két, filmekről szóló A hét mesterlövésze könyve nagyon tetszett, örültem, hogy végre valami olyasmit olvashattam, amit nem fikáz, nem szőrszálhasogat, nem mélybe húz, nem polemizálni akar, hanem…

Tovább
süti beállítások módosítása