Moha szubjektív olvasónaplója a XXI. század elejéről

Én csak olvasgatok...

Én csak olvasgatok...


Agócs Károly: A remekmű

Bölcseleti irodalom ugyanúgy, mégis másképpen: csudajól! Agócs Károly az ismeretlen klasszikus

2022. július 15. - Mohácsi Zoltán

A Facebook továbbra isfenntartja az eredeti blogom linkjének a tiltását.  Ezért ez a közbevetett oldal.   Innen már csak egy kattintás erre a szövegre az értékelés!

Tovább

Szanyi Ildikó: Három ​tucat szuvenír

Remek karcolatok és novellák egy idegenvezető élményeiből

  Megint hasraütéssel választottam a Napkút Kiadó kötetei közül. Szanyi Ildikótól azonnal két könyvnek is bizalmat szavaztam. Utólag gondolkodtam csak, mi van, mi lesz, ha nem jön be nekem, ahogyan ő ír, odacsaphatok az asztalra két negatív értékelést... De ezen már csak akkor tűnődtem, amikor a…

Tovább

Csokifalók (Kortárs cseh drámák)

A hétből egy zseniális, kettő nagyon jó; ez aránynak nem rossz

Emiatt a könyv miatt kicsit kikaptam a Napkút Kiadótól. Hm... Ez túlzás: inkább csak nagyon finoman szóvá tették, hogy jobb lenne, ha a friss kiadványokra koncentrálnék, amikor recenziós példányokat szemezgetek. Ebből a könyvből már alig van pár darab raktáron. De az újszülöttnek, ugye... S még…

Tovább

Hegyi Ede: Te

A második is „te magad légy”, avagy E/1 újabb kalandjai, avagy egy érdektelen párkapcsolat

A cikk eredeti megjelenési helye: itt van. Ez a blog egy klón. Csak a cikkek Facebook-os megosztásának az érdekében jött létre.  Azt mondtam a legújabb, 32. Asterix-füzet értékelésében, hogy könyvek, lemezek megjelenését nem szoktam rajongói érdeklődéssel várni, és hogy ez alól, a rajongói jelzőt…

Tovább

Bethlenfalvy Gábor: Betörjek ​a nénikémhez?

Ifjúsági, vidám, szociografikus és romantikus krimiszerűség a kétezres évek elejéről

Immár tényleg csak utalok rá: írtam már a Delfin könyvek és az én kapcsolatomról, érdekesen, színesen, személyesen, máshol citáltam már ezt a színes, személyes beszámolót. Vagyis nem ismétlem most saját magamat. Azt azonban mégis újra elmondom, mert ide tartozik, hogy voltaképpen, hat kötet híján a…

Tovább

Szávai Attila: Távoli vidékek felé

Most is egy visszatérő refrén következik: ez az értékelés soha, vagy legalábbis nagyon kis eséllyel születik meg, ha nincs a véletlen játéka, egy elsőkönyves szerző, aki elküldte nekem a könyvet, lennék-e olyan merész, hogy írok róla, itt a blogon, ha én nem küldöm el az írásom linkjét a könyvét…

Tovább

Száraz Miklós György: Lovak a ködben

TUDOD, MI AZ A SPIROGRÁF? Gyerekkoromban nagyon szerettem, bár nekem nem volt soha, csak a napköziben a közös polcon volt belőle egy némileg hiányos csomag. Nem egy hasznos szerkezet, legalábbis én nem ismerem semmi különösebb hasznát, de az esztétika nem mindig pragmatikus. A spirográffal rajzolni…

Tovább

Farkas Balázs: Ugatás

Még néha nem bírok magammal, és rá-rákattanok egy számomra érdekesebb téma, hír kommentjeire, de mindig súlyosan megbánom. Több indok között ezért iparkodom a Facebook-ot is csak nagyon csínján használni. Egyszerűen fel nem foghatom azt az elképesztő agressziót, kőbiztos öntudásból fakadó lenézést,…

Tovább

Halmai Róbert: Nagyapám

NAGYAPÁM NEKEM KETTŐ IS VOLT. Pontosabban mindenkinek volt kettő, mert ember nem lehet, akinek ne lett volna, de én ismertem is mindkettőt. Az anyai Gőzpapát és az apai Mohácsipapát. Nekem még nincsen unokám, úgy fest, a jelen állapotok szerint a fiam részéről akár ki is halhat a Mohácsi név, de a…

Tovább

Duncan MacMillan: Dolgok, amikért érdemes élni

Új sorozatot indítok a blogomon. Mert, ugye, alapvetőn ez egy olvasónaplós blog. Amiről most és eztán ebben a sorozatban írok, az nem szorosan véve olvasmányélmény, csak közvetve.  Ám a két napja, 2020 július 22-én színházban voltunk. Gyulán nyaralunk. Szerelmetesfeleségtársam mint családi…

Tovább
süti beállítások módosítása