Moha szubjektív olvasónaplója a XXI. század elejéről

Én csak olvasgatok...

Én csak olvasgatok...


Georgij Martinov: Támadás ​a Föld ellen

Egy másik, nem ideológiamentes, de bájosan rejtélyes, sokfajú szovjet sci-fi

2024. március 04. - Mohácsi Zoltán

A bejegyzéseim eredeti címemegosztásának a tiltásáta Facebook gondolatrendőrsége még mindig nem oldotta fel. Úgy fest, ez már így is marad...   Ezen a linken azonban elérheted az értékelésemet

Tovább

Georgij Martinov: A ​Föld nővére

Egy hatvanöt éves, nagyon klassz kis Vénuszos sc-fi: béke, barátság

A bejegyzés eredeti címének a megosztásának tiltásáta Facebook gondolatrendőrsége még mindig nem oldotta fel.    Ezen a linken azonban elérheted az értékelésemet

Tovább

Leonyid Szolovjov – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre: A csendháborító

Vajon tudott-e tréfásan rajzolni a legfestőibb képregényeket rajzoló Sebők Imre?

A Facebook megbízhatón fenntartja az eredeti blogom linkjének a tiltását, ezért ezt a szükségmegoldást alkalmazom ezzel a közbevetett oldallal. Ha idáig eljutottál, meg ne állj, már csak egy kattintás az értékelés olvasása!  

Tovább

Kiss Ferenc – Sarlós Endre – Sváb József – Szendrei Tibor – Tebeli Szabolcs: Seuso mozaik

Nemzedékek közti alkotói összefogás egy rejtélyes kincs érdekében

   Az elmúlt hetekben került a kezembe a Kockás képregény-magazin 91. száma, s két képregény le is nyűgözött belőle alaposan. Nézegettem a kiadó honlapját, és ott figyeltem fel a Seuso mozaikra. Egész pontosan a lenyűgöző borítójára. A témáról mintegy félfüllel hallottam már, de ha bármit…

Tovább

Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek lenni

– Ez a könyv az, amiből a film készült, Morzsám? – kérdezte tőlem a helyére bekuckózódva, elalvás előtt eggyel gyönyörű szemű kedvesem. – Az biza'! – feleltem neki. A film értékéről, az első, koprodukciós verzióról beszélek, eltért a véleményünk: nekem eléggé tetszett, neki egyáltalán nem. – És így…

Tovább

Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Hazatérés - Delelő, 22. század

Az öregek szeretik rendre, újra és újra elmesélni ugyanazokat a történeteket. Minden bizonnyal azokat, amelyek valamiért számukra fontosak lettek, maradtak. A környezetüknek ez sokszor már unalmas, de ők mégis el-elmondják ami a szívükön van. Az íróknak, sőt, általában a művészeknek kicsit könnyebb…

Tovább

Josef Škvorecký: Gyávák

Most mondd, lehet egy ilyen fülszövegű könyvnek ellenállni? Még ha a borítóról ugyanez nem is mondható el, ugyebár? A cseh Josef Škvorecký híres-hírhedt regénye, a Gyávák ma már éppoly kultikus műnek számít a közép-kelet-európai irodalomban, mint Milan Kundera nem kevésbé híres Tréfá-ja. A háború…

Tovább

A négylábú tyúk (Mai szovjet szatírák)

Amint Mohácsi nagypapám által felfedeztem, hogy léteznek antikváriumok, van lehetőségem arra, hogy használt, régen kiadott könyveket vásároljak, szembesültem az Olcsó Könyvtár régi köteteivel, amelyek éppen a születési évemben váltottak magasságot, sorozat-megjelenést, és veszítették el a belső…

Tovább

Kir Bulicsov: Túlélők

Kir Bulicsov (az íróról itt és itt írtam már, nem ismétlem magamat) neve már kamaszkoromban kedves volt a füleimnek, holott csak Az utolsó háború című könyvét olvastam. Az utolsó háború közvetlenül ott volt a kedvenceim között, A sehollakók, A szerény zseni és a Láncreakció mellett. Rögtön a…

Tovább

Jevgenyij Svarc: Drámák

 A tények: Jevgenyij Svarc orosz író, drámaíró. Jevgenyij Svarcról, hiába vagyok már ötven felett, idén olvastam először.  Szeretem a meséket. Ellenben a népmeséket nem, bár azt kellene, illene jobban, de valahogy mégsem. Az a tudás, ami sokak, például szerelmetesfeleségtársam és Boldizsár…

Tovább
süti beállítások módosítása