Moha szubjektív olvasónaplója a XXI. század elejéről

Én csak olvasgatok...

Én csak olvasgatok...

Grigorij Osztyer: A Babér utca legendái

2018. augusztus 04. - Mohácsi Zoltán

Lelőhely: óbudai gyerek-könyvmegálló. Véletlenül találtam, semmit nem mondott sem a címe, sem a szerző, sem semmi, csak nagyon megtetszett a könyv. A grafikái különösen zseniálisak, kedvesek, ötletesek, tréfásak (elkövette Viktor Csizsikov). Történet: életképek a Babér utcából. Nem összefüggő…

Tovább

Jeremy Taylor: Bolygófalók

De erről nem beszélünk. Pedig kellene! Megérdemli. Méltatlan a nem beszélés. Mert Jeremy Taylor könyve olyan könyv, ami méltatlanul tűnt el a süllyesztőben. Jeremy Taylor ismeri a diktatúrákat. Az Illetőről és rendszeréről naná, hogy eszünkbe jut a Kelet-Európai múlt, jelen, jövő. Jeremy Taylor…

Tovább

Boldizsár Ildikó: Királyfi születik

Jobban tetszett, mint a párja, a Királylány születik. Van történet, nincsenek megválaszolatlan kérdések (vajon ki a csudák voltak amott a boszorkány-tündérek, beszédes-e a nevük?), s kerek egész itt minden. Mivel a másik könyv esetében valamiért kitiltattam egy róla szóló, internetes párbeszédből,…

Tovább

Burkus Valéria: Irány a tenger

Szintén könyvmegállós példány. Amikor beleolvastam, akkor kapcsoltam, hogy én ezt már egyszer, tán a dinoszauruszok idejében, de legkésőbb a teremtéskor, valahol egy messzi-messzi galaxisban már olvastam. Most meg újra.  Jót szórakoztam. Nem tudom másképpen mondani, bár félreérthető, de egy olyan…

Tovább

Jodi Picoult: Házirend

A Szívtől szívig volt az első Picoult-könyv, amit olvastam. Meggyőzött. Nem volt elementáris, de többször olvashatónak találtam. Ami Picoult-könyvet olvastam azóta (nem az összes, magyarul megjelentet), az olyan kis hullámzó volt számomra, de az első hatását egyik sem érte utol Ami tény: Picoult…

Tovább

Károly Imre: A láthatatlanná vált királyfi

Hú! Meg: ha! Tényleg!  Népmesei műmese! Ez eddig csak Méhes Györgynek sikerült igazán, a Szikra Ferkó-val. Na jó, és hűhátpersze, meg Adorján Viktornak a Világváltó Nevenincs-ben. Ezek hosszabb meseregények, míg ez, a királyfis akár elfogadható egy nagyobb lélegzetű, normál esti mesének is.  Jó kis…

Tovább

Pasquale Festa Campanile: A szerelmes boszorkány

Az ember elfogult a gyerek- és kamaszkora dolgaival, ugye… A szerző könyvéből és rendezésében születt A lator a mai napig kedvencem. Nem melléks a két főszereplő Enrico Montesano és Edwige Fenech miatt, nem mellékesen szólva az utóbbi anatómiai esztétikájának lehengerlő hatásáról: gyerekkori…

Tovább

Alessandro Baricco: Vértelenül

Hm… Véres leszámolás-dráma, homályos bosszúhadjárat, beteg múltból fakadó beteg jelen, és nem előre tudott befejezés. A történetről  Akár, de nagyon nehezen elképzelhető. Mert az életkorok. Mert a lelki működés. Brrr! Mert és mert!  De közben körülnéztem, és valóban, annyi beteg, értelmetlen,…

Tovább

Maróthy György: Közeli helyeken (Bikini 30)

S valóban, egy együttes, ami már akkor létezett, mikor néztem már kifelé a porból, amikor eszméltem, amikor rácsodálkoztam a múlt rendszer álságosságára, amit kint a Hajcsi szigeten láttam először, Nagyferó a Balkáni Tigris, negyven golyóval a testében medvetáncolt és hiába próbálták ijesztegetni,…

Tovább

Michel Houellebecq: Egy sziget lehetősége

Disztopia. MInt ilyen: sci-fi. Tényleg -fi is, már ami a genetikát illeti. Némileg szókimondón erotikus (értsd: pornográf), de ez valahogy nem fáj, annak ellenére, hogy val'szeg kapnék ejnye-bejnyét, ha idéznék ezekből a részekből, sőt, igen sokszor, hm, hm, naeztmosthogy, magamra ismertem.  A…

Tovább
süti beállítások módosítása