Csak a szokásos: óbudai Könyvmegálló, ezúttal a Csobánka téren, Békásmegyeren. (Ha keresed, a rendelőintézet mellett van, a kultúrral szemben.) Ez is egy olyan könyv volt, ami kiskamasz koromban többször volt a kezemben, de soha nem olvastam.
Manapság érzek valami nosztalgiát az akkori…
Moha szubjektív olvasónaplója a XXI. század elejéről
Én csak olvasgatok...
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai Őrség (Őrség 1.)
Vámpírokról, varázslókról, zombikról, szivárványos pónikról, a Moncsicsiről, és egy könyvről
Nem tudom pontosan, hogyan alakult így. Soha nem foglalkoztam velük mélyebben, semmiféle érdeklődés szintjén. Azt hiszem, különösebben nem is találkoztam velük sehol sem.
Stoker Drakulája meg volt. A Vámpírok bálja is, röhögtem rajta, de mégis kuszának és erőltetettnek tartottam. Pedig…
Cs. Horváth Tibor – Korcsmáros Pál: Spartacus
Az ókori trák proletár a magyar képregény-szerzők művében
Spartacus története volt az a történet, ami soha, semmikor, semmilyen szinten nem fogott meg, és nem mozgatott meg bennem semmit. A két film-adaptációt, a klasszikus Kirk Douglas-osat és a Vészhelyzetes Goran Višnjić-eset láttam, de úgy uszkve nyomtalanul múlt el belőlem…
Jiří Menzel: Hát, nem tudom...
Ha még Menzel sem tudja, ugyan mi mit okoskodunk annyit?
Ha Jiří Menzel, akkor a Sörgyári capriccio. S akkor persze Hrabal. S ha Hrabal, akkor a Szigorúan ellenőrzött vonatok, meg az Őfelsége pincére voltam. S akkor máris és rögtön visszatértünk Menzelhez.
Mert annyi életöröm, annyi vidámság, annyi gyöngédség, mint a Sörgyáriban nagyon kevés műben…