Moha szubjektív olvasónaplója a XXI. század elejéről

Én csak olvasgatok...

Én csak olvasgatok...


René Goscinny - Albert Uderzo: Asterix az olimpián

2018. augusztus 31. - Mohácsi Zoltán

– Azon gondolkodtam, hogy annyi mindenfelé járt már Asterix és Obeliszk, a görögöknél vajon miért nem? – kérdezte a húszas évei közepén járó, Asterix-fan Gergő fiam karácsonykori ittléttükkor, majd meg is válaszolta a kérdést: – Aztán rájöttem, hogy az olimpiás rész a görögös. És tényleg. Az…

Tovább

Jean-Yves Ferri – Didier Conrad: Asterix – 36. Az eltűnt papirusz

Nos, az a helyzet, hogy ha nem láttam volna a borítót, csak úgy az első oldaltól a kezembe nyomják, nesze, olvasd, nem mondtam volna meg, hogy nem az eredeti szerzőpáros műve ez a jópofa történet. Mert többször felröhögtem olvasás közben a szóvicceken, és maga az alapsztori sem volt sem erőltetett,…

Tovább

René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix – 17. Az istenek otthona

Ókori panelsztori, a 'la Asterix, avagy hogyan nem sikerül asszimiláció kísérletével bevenni az utolsó kis gall falut a rómaiaknak? Mint alcím. Avagy toljuk be az összvilági, domináns kultúrát a kis, elszigetelt, nemzeti kultúrába, és a plebsz úgy zabálja majd, mint a cukrot. Különösen, ha…

Tovább

René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix – 16. Asterix a helvéteknél

Asterix az Asterix. A minőség szavatolt, garantált, biztos. De vannak füzetek, amik egyenlőbbek az egyenlők között. Ez az ó-svájci sztori is ilyen. Szüntelenül vigyorogva olvastam, hiszen már az alapfelvetés (a drudia gyógyító-kötelessége olyan mértékű, hogy egy rómait sem hagy elpusztulni), is…

Tovább

René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix – 14. Asterix Hispániában

ELSŐ OLVASÁSAsterix-fanok, kövezzetek meg: a hispán kiscsákó figurája zseniális benne („Olé!”), akármennyire is akarna már egy marha nagy fülest adni neki az emberfia (s én dolgozom* gyermekvédelemben, nahát!), s drukkol neki, hogy egyszer felejtsen már el végleg levegőt venni, s azért hahahehe,…

Tovább

Jean-Yves Ferri–Didier Conrad: Asterix – 35. Asterix és a piktek

Az öt csillag nem rutinszerűen érkezett, ahogyan az az Asterix-füzetek esetében lenni szokott. Az Uderzo-Goscinny páros mindig hozza a formát, a poénokat, az élvezhető történetet, nem tudnak hibázni. Csakhogy ez az Asterx-történet poszt-Uderzo-–Goscinny. Ugyanis vajmi kevés közük van hozzá. Az…

Tovább

René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix – 11. Asterix és a hősök pajzsa

Na jó, persze, valójában semmi új, de ki az, aki újat vár, amikor a régitől, a beválttól is dől a röhögéstől, és még némi új ismeretre is szert tesz? S különben is: minden Asterix-füzet élmény! S valahogy itt újra sziporkázott a füzet fordítója is. Hurrá! * Sokadik olvasás. Az a jó, hogy bármikor…

Tovább

René Goscinny – Alberto Uderzo: Asterix – 09. Asterix és a normannok

Á, az elfogultság! Mennyi csillagot érhetne egy Asterix-történet, na vajon? Még akkor is, ha filmverziót láttam anno az összes gyerekemmel, akkor még kettővel, mint visszafogott Asterix-fan (azóta húszéves kangyerekem átvette a fanságot). Más a film, s ahogyan lenni szokott, a képregény jobban…

Tovább

René Goscinny: Asterix – 5. Asterix galliai körutazása

Az ember nagy újdonságokat ne várjon az Asterix-történetektől! A zseniálisan kitalált szereplők, az eszközeik, kifejezéseik statikusak, változatlanok, kiszámíthatók. Újdonság ebben a füzetben sincsen. Azonban kérdés, hogy hiányoznak-e bárkinek az újdonságok? Egyáltalán nem: a megszokott képi és…

Tovább

René Goscinny - Albert Uderzo: Asterix és a Gótok

ELSŐ OLVASÁS Astereix-ről vagy jót vagy semmit – tartja a mondás. Bár van, aki azt mondja, a mondás eredetije így fest: vagy IGAZAT vagy semmit. (Hiszen a történelemről amúgyan nem lehetne objektívan írni, mert ha mondjuk a diktátorokról vagy jót, vagy semmit…) Ha igazat írok: akkor is az egyik…

Tovább
süti beállítások módosítása