A könyveket majdhogynem mindig én vettem magamnak. A család elég hamar be- és átlátta, hogy ha könyvajándékot kapok, vizet hordanak a tengerbe, és már így is alig fér az olvasnivaló a gyerekszobába. Így jártam, véleményem szerint Szerelmetesfeleségtársammal is. Mert két dolog van. Egyfelől valóban…

Kezdjük az alapoknál! Ha nem is vallom magamat filantrópnak, amióta az eszemet tudom, iparkodtam úgy élni, hogy ne legyek mások számára teher, sokkal inkább segítség a környezetemnek. Komolyan. Erről számos nevelőanyám (mert a kettő is szám) minden bizonnyal szkeptikusan nyilatkozna. Amikor mindez a…

A jó Isten tudja, hogyan van ez, én biztosan nem: azok a könyvek, szerzők, amik és akik a kedvencemmé váltak, egészen biztosan nem pusztán irodalmi erényeik miatt lettek kedvenccé. Ez egészen biztos. Már csak azért is, mert fogalmam sincsen, mik azok az irodalmi erények. Lila gőzöm nincsen az írás…

Nem titok, többször mondtam már: én vagyok az, akinek három anyja volt. Elsősorban persze egy édes. Ő huszonhét éves korában, amikor én hétéves voltam, meghalt. Beteg volt, leukémiás. Apu, bár lelkileg egyáltalán nem volt felkészülve rá, nagyon nem engedte még el Anyut, viszonylag hamar megnősült.…

Nos, ilyenkor vagyok igazán zavarban: amikor olyan könyveket olvasok, amelyek már irodalomtörténeti közhelyek, közismertek, filmfeldolgozásaik vannak, és így tovább! Mert vajon micsuda érdekességet, pláne újdonságot lehet elmondani az ilyen szerzők ilyen könyveiről? Nyilvánvalón semennyit sem. S…

Erle Stanley Gardner-rel kamaszkoromban kezdődött a szimpátiám. Nagyjából mit sem tudva arról, hogy ki méltán híres és ajánlottan olvasandó krimiszerző, egyedül Agatha Christie neve mondott valamit, egyszerre csak belevettem magamat az Albatrosz és a Fekete Könyvek sorozatba. Szinte válogatás nélkül…

Azért sem írom le sokadszorra, hogy a képregényekre apa nagypapám, a Mohácsipapa szoktatott rá azzal, hogy rendre kitépte a hetente megjelenő Füles rejtvényújságból az abban rendszeresen megjelenő, kétoldalas képregényeket, majd gondosan körülvágva egy spirálfüzetbe ragasztgatta a teljes…

Privát KISS-történelmem A Könyvudvarban találtam tegnap, január harmadikán. El kellett  mennem, mert várt egy Rukkolás könyv, s mert Szamóca becenevű lányomnak mutattam egy könyvet arról, hogy a pasik döntő többsége azokat a nőket szereti, akik gömbölyűek, erre ő „Kölcsönadod, apci?”-felkiáltással…

Jodi Picoult amerikai írónő. (Egykor nagyon szép volt, de hát a kor őt sem kímélte. A mellékelt fotó egy köztes állapotát mutatja az egykor és a ma között.) Ha jól számoltam, eddig tizenkilenc könyve jelent meg magyarul a huszonháromból. Ötéves kora óta ír, és nagyjából egyidős velem, 1966-ban…

Esetem a sznobizmussal Amikor rászoktam az olvasásra, vagy legalábbis pár évvel később, hamar sznob lettem. Azt olvastam, hogy a krimi az egy olyan műfaj, amit mindenki olvas, de aki művelt, az tudja, hogy valójában nem szépirodalom, mindössze ponyva. Kikapcsolásra való írás. Nem irodalmi nyelven.…