Moha szubjektív olvasónaplója a XXI. század elejéről

Én csak olvasgatok...

Én csak olvasgatok...


Kocsis István: A királyné aranyból van (Drámák I.)

Mesés, valós metafizika a gyakorlat nélküli gyakorlatban, avagy drámák olvasva

2021. május 13. - Mohácsi Zoltán

Fú, mennyi mindent mondanék most egyszerre, ha lehetőségem lenne rá, azt a mindenit! Ha tehetném, egyszerre beszélnék az milyen az, amikor egy műfajt másképpen élvezünk, mint amire szánták, azaz milyen a dráma olvasva? Aztán arról, hogy van-e ideológia-, eszmementes irodalom? Egyáltalán, mi az…

Tovább

Szemerey István: Jézus, a szkíta

Lássuk hát a bizonyítékokat!

  – Mi az igazság? –  kérdezte Jézus Pilátustól. Manapság egyre többen egészen bizonyosak az igazukban. akkor is, ha végső soron fogalmuk nincsen semmiről, mindössze véleményük van. S ők a véleményüket teljes egészében igazságnak tartják. Szerelmetesfeleségtársam például egyedül a pénzre hajt,…

Tovább

Molnár Sándor – Deák Balázs (szerk.): Vésztő képekben

Az úgy volt, hogy Szerelmetesfeleségtársam mint családi programfelelős és -szervező úgy döntött, idén Gyulán nyaralunk. Az eredeti terv sokkal messzebbre szólt ugyan, de azt én mint családi pénzügyminiszter-helyettes, egyéb, ránk váró nagy kiadásokra nézve, a tekintélyes utazási költségek és egyéb…

Tovább

David Duke: Ébredésem – Faj és valóság

Kezdjük az alapoknál! Ha nem is vallom magamat filantrópnak, amióta az eszemet tudom, iparkodtam úgy élni, hogy ne legyek mások számára teher, sokkal inkább segítség a környezetemnek. Komolyan. Erről számos nevelőanyám (mert a kettő is szám) minden bizonnyal szkeptikusan nyilatkozna. Amikor mindez a…

Tovább

Vincent Šikula: A sárgarigó

Mire jó, többek között a moly.hu: amikor A négylábú tyúk című novella-válogatást elolvastam, akkor nézegettem utána, hogy a könyvecske szerzői közül kitől jelent meg magyarul még valami, s akkor bukkantam rá, az orosz könyv adatlapja alatti „hasonló könyvek” között Vincent Šikula nevére és először…

Tovább

Dargay Attila – Cs. Horváth Tibor: A Coquillardok kincse

Coquillardok. Magyarul: Kagylósok. Egy XV. századbeli rablóbanda neve. amelynek a híres, hírhedt költő, Francois Villon is a tagja volt. Villon talán az egyik legismertebb, legkedveltebb költője a világirodalomnak. Ironikus, de némileg szerénytelen személyem először egy Hobo Blues Band koncerten…

Tovább

Lucian Boia: Miért más Románia?

Miért? Más Románia? Mihez képest más? Kérdezhetné az ember fialánya. Balkán az Balkán, eb ura fakó! De ennyivel mégsem lehet elintézni a helyzetet. Nyilván. A Lobster Szencen, Szlovákiában, 2019-ben Két hete, 2019 májusában voltunk Szencen, egy pompás nyaralóhelyen (reklám: Lobster a hely neve),…

Tovább

Tomka Ferenc: Az egyház bűnei?

Egy internetes beszélgetés során merült fel, hogy az egyház az évszázadok során mindig tudományellenes volt Galilei, Bruno, stb. Akkor találtam egy weboldalt, amely hosszan-hosszan sorolta a katolikus tudósokat, és jócskán, lényegileg árnyalja Bruno és Galilei perét. Azon az oldalon találtam rá…

Tovább

Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: A zsidók szégyene

Puzsér személyéről nem akarnék itt semmit sem állítani, mondani, érvelni bármely irányba. Az tény, hogy a két, filmekről szóló A hét mesterlövésze könyve nagyon tetszett, örültem, hogy végre valami olyasmit olvashattam, amit nem fikáz, nem szőrszálhasogat, nem mélybe húz, nem polemizálni akar, hanem…

Tovább

Bán Mór – Fazekas Attila: A Hajnalcsillag fénye

Szeretem a képregényeket. A magyar képregényeket különösen. Teljesen azonosulni tudtam a Bán Mór előszavában megfogalmazottakkal: gyerek koromban remegve vártam a Füles újság heti megjelenését. A Bajcsi-Zsilinszky körút elején volt egy kis bolt, ahol egy nappal előbb meg lehetett venni az újságot,…

Tovább
süti beállítások módosítása