Moha szubjektív olvasónaplója a XXI. század elejéről

Én csak olvasgatok...

Én csak olvasgatok...


Amélie Nothomb: A gyilkos higiéniája

Párbeszédkönyv krimiben, avagy krimi párbeszédben. De nagyon intelligens!

2021. április 24. - Mohácsi Zoltán

  Miközben azt vallom, hogy a nem mindennapi személyiségű emberek valójában roppant fárasztóak a mindennapokban, mégis azon kapom magamat, hogy mindig voltak körülöttem olyan emberek, akik nem voltak mindennapiak, és roppant közel álltak hozzám.  Nem azokról beszélek, akik deklarálják, hogy ők…

Tovább

Albert Uderzo: Asterix – 30. Obelix gályázik

S amikor Obelix felhajt egy kondér varázsitalt, ejha, megjelenik Spartacus! Nincsen összefüggés.

  Szerintem már mondtam... Ha igen, ugorj nyugodtan! Asterix és a gallok történeteivel egy parádfürdői szanatóriumi sulis lógás alkalmával találkoztam első ízben. Parádfürdőre Güzü becenevű osztálytársamon keresztül jutottam el. – Gyere, jó buli lesz!– De Güzü (mer' Géza), ez tüdőszanatórium!…

Tovább

Victor Hugo – Cs. Horváth Tibor – Korcsmáros Pál: A nyomorultak

  Az irodalom klasszikusai képregényben 7.   Azzal együtt, hogy mindig azt mondom, szerencsém volt a kötelező olvasmányokkal, mert átlagosan egy évvel korábban olvastam őket, mielőtt kötelezők lettek, jó pár dologgal könyvvel, szerzővel mégsem volt szerencsém. Éppen azért, mert megbecsültek voltak…

Tovább

Stendhal – Korcsmáros Pál – Cs. Horváth Tibor : Vörös és fekete

  Az irodalom klasszikusai képregényben 5.   – Kedvesem, te tudod, mi volt Stendhal keresztneve? – zavartam meg az imént Szerelmetesfeleségtársamat virtuális asszisztensi munkájában. Kicsit révetegen nézett fel rám az ablak melletti fotelből. – Fogalmam nincsen. Pedig még kötelező is volt. De én…

Tovább

Achdé – Jul: Gyapotcowboy (Lucky Luke 40.)

Nem írtam minden Lucky Luke füzetről, de azért huszonötről már igen. Már az előző róla szóló bejegyzésben is fejtegettem, hogy vannak sorozatok, amik alapvetőn tartósan hozzák ugyanazt a színvonalat. Vagyis elég nehéz róluk mindig újat írni. Az a szerencsétlen szerencse ért, hogy ennek a számnak…

Tovább

Cifka Péter: Maillol

Szégyen, nem szégyen, én annak éltem meg, de Maillol nevével még csak nem is találkoztam, mielőtt A gömbölyű szép című könyvet olvastam. Ha szobrászat, akkor az amúgy is felületes tudományom megáll Michelangelo-nál és Rodin-nél, de még az ő esetükben sincsen mélysége az ismereteimnek. Alapvetőn úgy…

Tovább

Agnieszka Kołakowska: Kultúrák ​háborúi és más harcok

NEM TUDOM, MI KELL MÉG, hogy a világ belássa, a nyugati civilizáció a liberalizmus pusztító hatása miatt szűnik majd meg. Nem kell értelmiséginek, politológusnak, társadalomtudósnak, történésznek lenni, csak vigyázó szemünk most éppen Amerikára vetni, hogy ezt könnyen beláthassuk. Bizony, adja…

Tovább

Maupassant – Sarlós Endre – Cs. Horváth Tibor: Gömböc

Maupassant novelláival katonakoromban találkoztam először. A Helikon Kiadó gondozásában napvilágot Maupassant-sorozatának egyik, az elbeszéléseit tartalmazó kötete került a kezembe. Kis kötet, bibliofil papíron. Semmit nem tudtam a szerzőről, csak annyit, hogy klasszikus, meg néhány könyvcím, amit ő…

Tovább

Albert Uderzo: Rózsa és kard (Asterix 29.)

Sokszor gondolkodtam már, hogy vajon én vagyok-e a tökéletes férj-alapanyag, vagy csupán, nemes egyszerűséggel viselkedésemben úgy vagyok píszí, hogy közben gyűlölöm a képmutató, félrevezető, a dolgok lényegét és valós tartalmát átíró politikailag korrekt hazugságokat, hülyeségeket?  Mosok, főzök,…

Tovább

René Goscinny – Jean-Jacques Sempé: A kis Nicolas

Nicolas nagyon rövid történelme Úgy gondolom, és nem nagyon szoktam tévedni (egyszer azt hittem, hogy tévedtem, de tévedtem)*, hogy kevesen vannak, akik ne ismernék vagy ne ismernének valamit a kis Nicolas viselt dolgaiból. Aztán el kell gondolkodnom, hogy frászt, egyre kevesebben olvasnak, a…

Tovább
süti beállítások módosítása